Ha már úgyis sokat kell ülnöd a számítógép előtt, csatlakozz egy olyan programhoz, amellyel laikus segítőként hozzájárulsz valamely tudományos kérdés megválaszolásához. A dolog egyúttal annyira kikapcsol a hétköznapokból, hogy félóra alatt oldja a benned felhalmozódott stresszt. Az alábbi projektekhez nem kell semmilyen extra végzettség, és ha nem is beszélsz angolul, Gugli mester fordítójával gyorsan képbe tudsz kerülni, hogy miképpen lépj be a projektbe. 

Rawpixel

A közösségi vagy civil tudomány (citizen science) lényege, hogy amikor a szakemberek nem boldogulnak valamilyen nagy mennyiségű adat feldolgozásával vagy sok forrásból kellene információt begyűjteni, akkor magánszemélyek segítségét kérik, akik önkéntesként segítenek akár az interneten keresztül, akár személyesen. Internetes segítség lehet olyan, amit alább mutatok, személyes segítség pedig például egy kérdőív kitöltetése másokkal, madármegfigyelés stb. 

A közösségi tudomány csodálatos világba enged betekinteni, és még az is lehet, hogy kedvet kapsz az elmélyültebb tájékozódáshoz. Sőt, akár a gyermeked érdeklődését is felébresztheted egy-egy tudományterület iránt ilyen módon. És mivel az alábbi projektekben számítógépen keresztül (általában hangszóró nélkül) lehet tudóskodni, ezért a munkahelyeden is simán bekapcsolódhatsz -- feltéve, hogy senki nem lát rá a monitorodra.

Zsiráfméricskélés
A maszáj zsiráfokat veszélyeztetett fajnak minősítették az orvvadászat és élőhelyük drámai csökkenése miatt. Nem túlzás azt mondani, hogy a néma kihalás fenyegeti őket. Ez a kutatás egy nagyobb zsiráfvédelmi program része, és az a célja, hogy egyenként azonosítsa a Tanzánia ezen vidékén élő zsiráfokat. 

Wikipedia

A zsiráfméricskélős projekt (kattints a nevére) vezetője, Derek E. Lee populációbiológus azt kéri az önkéntes segítőktől, hogy mérjék le a fényképeken mutatott zsiráfok magasságát a következőképpen: klikkeljenek rá az adott állat szarvának hegyére, aztán a feje búbjára, utána a nyak és a mellkas találkozási pontjára, majd a mellső lábán a patája aljára. 

A négy mérési pontból következtetni lehet a zsiráf méretére. Mivel a zsiráf mintázatából azonosítani lehet az egyedi állatot, ezért nyomon lehet követni, hogy milyen gyorsan fejlődnek a borjak, mennyire nagyra nőnek meg egyes élőhelyeken és nagyságuk szerint hány évesek lehetnek a zsiráfok. Azért tudják megállapítani fotó alapján a magasságukat, mert minden állatot lézeres távolságmérővel ellátott fényképezőgéppel fotóznak le, és a képpontokat is át tudják számolni centiméterekké. 

A projektben 40 ezer zsiráfot kell megmérni, úgyhogy a kutatónak sok önkéntes segítségére van szüksége. Nem baj, ha egyik-másik klikkelés nem pontos, mert minden fotót több önkéntes is elemez, és az átlagértékük lesz a mérvadó. A projekt Talk oldalán meg tudod beszélni kérdéseidet, felvetéseidet más önkéntesekkel és a kutatóval is. Sőt, ha megszereted a zsiráfokat, örökbe is fogadhatsz egy kicsit. Részletek a kutató honlapján.  

Gingko-levél sejtszámolás
Csodálatosan kisimítja a felborzolt idegeket, ha 15-20 percig sztómasejteket számolgatsz a fotókon. Az amerikai Természettudományi Múzeum és a Smithsonian Intézet kutatói szeretnék megtudni, hogyan változott a légkör összetétele az elmúlt évezredekben, hogy ebből is következtetéseket tudjanak levonni a modern idők klímaváltozásáról.

A megkövült levelek tanulmányozásával akár több millió évre visszatekinthetünk Földünk múltjába.
A levelek bőrszövetében gázcserenyílások (sztómák) vannak: ezek számából lehet következtetni a hajdani légkör összetételére. a szén-dioxid-szintre, hőmérsékletre, páratartalomra. A gingko-projekt lényege, hogy megszámold a mikroszkopikus felvételeken kinagyított sejteket. A fenti képen sárgával kattintottam a sztómasejtekre, és türkizzel elkezdtem jelölni és számolni a levélszövet normál sejtjeit.

A gingko fa azért ideális alany ehhez, mert alig változott az elmúlt 300 millió évben, ezért élő kövületnek is nevezik. Az alábbi képen például egy 56 millió éves megkövült levél és egy mai élő gingko fa levele látható. Mivel kevéssé térnek el egymástól, a legkisebb különbség is sokatmondó lehet.

A projektben az a dolgod, hogy az előugró fotón egyesével ráklikkelj a sztómasejtekre, illetve a levél bőrszöveti alapsejtjeire. Nem kell aggódnod, ha esetleg nem veszed észre az összes sejtet, mert minden fotót több segítő is megnéz. Szóval kezdd el, és ha meg bírsz állni háromnál, akkor nem is voltál ideges...

Azonosíts múlt századi ausztrál fegyenceket
Ha úgy érzed, valami bizarrabb téma jobban ki tudna kapcsolni a hétköznapi taposómalomból, ajánlom figyelmedbe ezt a projektet, amihez viszont kell némi angoltudás, továbbá gyakorlat a régi kézírások elolvasásához. Mivel viszont rendkívül igényli az összpontosítást, garantált a stresszoldó hatása! 

A kriminál-projekt szervezői arra kíváncsiak, kik követtek el bűncselekményeket és miért. Segítheted munkájukat az 1850-1940 között vezetett börtönnyilvántartások adatkivonatolásával. A történelem, kriminológia és jog mezsgyéjén szerveződő kutatási projekt minden bizonnyal sok érdekességgel szolgál a tudomány számára, már csak az időkeret miatt is, hiszen a kitoloncolások idején indul és a második világháborúig tart.

Elképzelhető, hogy sokakat azok a viharos idők taszítottak bűnözésbe, vélik az ausztrál kutatók, akik sok meglepetésre is számítanak. Csatlakozz segítőikhez, és a történelmi nyomozáson túl azon is elámulhatsz, milyen szépen tudtak még annak idején írni az emberek.


Ne feledd, ha most nem volna esetleg kapacitásod, később is bármikor becsatlakozhatsz valamelyik futó közösségi tudomány projektbe, hogy segíts  megfigyelőképességeddel, elemző tehetségeddel, jó szándékoddal, időddel és energiáddal. Érdekes projekteket a Zooniverse.org és a SciStarter.org oldalon találhatsz a tudomány minden területéről.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
okleveles online mentálhigiénés tanácsadó