Első alkalommal vizsgálták, hogy egyénenként mennyire eltérő lehet a vizuális intelligencia mértéke. Kiderült, hogy az általános intelligencia (IQ) nem befolyásolja a VQ szintjét.
Csak mert valaki okos és elszánt, még nem jelenti, hogy képes tökéletesen elsajátítani azokat a vizuális készségeket, amelyek szükségesek mondjuk két ujjlenyomat összehasonlításához, egy röntgenkép elemzéséhez, egy repülőgép radaron való nyomon követéséhez, egy arc felismeréséhez. Pedig e műveletek napi szinten előfordulnak egy nyomozó, egy orvos vagy egy légiirányító munkája során, amely foglalkozások másrészről felsőfokú előképzettséget igényelnek.
Isabel Gauthier egy greeble háromdimenziós makettjét mutatja, ilyen alakzatok felismertetésével tesztelték a vizuális intelligenciát (Vanderbilt)
"Az emberek azt hiszik, előre meg tudják mondani magukról, mennyire jók a tesztképek elemzésében. Aztán mindig kiderül, hogy egyáltalán nem", mondta Isabel Gauthier, az amerikai Vanderbilt Egyetem pszichológiaprofesszora, aki a kutatást vezette.
A korábbi VQ-felmérések arra fókuszáltak, miben közösek az átlagemberek, de Gauthier arra volt kíváncsi, hogy mennyire térnek el az egyes személyek vizuális képességei. Ennek érdekében kidolgoztak egy új tesztet, amelyet Újszerű Tárgyi Memória Tesztnek (Novel Object Memory Test, NOMT) neveztek el. A NOMT azt méri, mennyire képesek a vizsgált személyek számukra idegen tárgyakat felismerni, megkülönböztetni.
Gauthier először 100 alanyos körkérdést szervezett, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezett átlagemberek szerint a látással kapcsolatos mérések mások, mint az általános intelligenciát firtató tesztek. Sőt, a válaszok szerint kisebb lehet az eltérés az egyes emberek vizuális képessége között, mint nemvizuális, például a nyelvhasználati vagy matematikai készsége között.
A VQ mérésének szakmailag legnehezebb része a teszt kidolgozása volt, hiszen az ember veleszületett vizuális felismerő képessége az ismerősségen alapul. Magyarán, minél többször lát egyedi vonásokkal bíró tárgyakat, mint például arcokat, autókat vagy madarakat, annál jobban meg tudja különböztetni őket. Ezért a kutatók számítógépes tervezéssel újszerű alakzatokat dolgoztak ki, és ezeket kellett összehasonlítaniuk a tesztalanyoknak.
A NOMT tesztben a fent látható, greeble, ziggerin és sheinbug fantázianevű alakzatokat kellett helyesen felismerni. (Vanderbilt)
Több mint 2000 teszt kiértékelésével Gauthier és munkatársai azt fedezték fel, hogy ha egy alakzatot helyesen ismert fel valaki, akkor nagy valószínűséggel a következőt is helyesen fogja felismerni, még akkor is, ha az másfajta alakzat. A kísérleti alanyoknak IQ-tesztet is el kellett végezniük, és eredményeiket összevetették a VQ-értékeikkel.
Így derült ki, hogy a kétféle intelligencia nemcsak eltérő, hanem független is egymástól. Méghozzá akár jelentős mértékben: a tesztelés során az egyik vizsgált érték esetében nagyobb különbségeket mértek az alanyoknál, mint a nemverbális, de hagyományos IQ-teszteken.
"Ez azért nagyon érdekes, mert bármely szellemi teljesítményt az általános intelligenciával hozunk összefüggésbe. A teszttel új ismereteket nyerhetünk az emberekről, méghozzá az eddig ismert mérési módszertől eltérően", mondta Gauthier.
A vizsgálatnak azért van komoly jelentősége, mert számos szakma és hobbi a vizuális készségeken alapul. Ha a vizuális intelligencia független az általános intelligenciától, következő lépésként a teszt hétköznapi hasznosítását, benne a VQ és az IQ eltérésének esetleges kockázatát kell végiggondolni.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Utolsó kommentek