Megdőlt az az évtizedekig népszerű nézet, hogy a zenehallgatás serkenti a kreativitást – svéd és angol kutatók szerint éppen az ellenkezője igaz. A háttérzene kedvezőtlen hatását olyan nyelvi tesztekkel igazolták, amelyek elvégzéséhez kreatív gondolkodásra van szükség.
Lancaster University
Háromféle kísérletben arra kérték a tesztalanyokat, hogy oldjanak meg úgynevezett távoli asszociációs teszteket (CRAT), amilyen például a következő: milyen közös szóval egészíthető ki a -tej, -fény- és az -óra szó úgy, hogy az új összetett szó is értelmes legyen? (Megoldás: naptej, napfény, napóra.)
Az első kísérletsor folyamán az alanyok idegen nyelvű (spanyol) zenét hallgattak, a második kísérletsorban instrumentális zenét, a harmadik kísérletsorban pedig angol, illetve svéd nyelvű, közismert slágereket. A teszteket elvégezték teljesen csendes környezetben, valamint könyvtári háttérzaj mellett, ez utóbbi halk beszédet jelent, erősebb ingerek, zajok vagy zene nélkül.
Kiderült, hogy a tesztalanyok sokkal jobban teljesítettek akkor, amikor csendes vagy könyvtári jellegű környezetben voltak. "Meggyőző bizonyítékokat szereztünk arra, hogy a csendes környezethez képest a zenehallgatás rontja a teljesítményt, és ez független attól, hogy milyen nyelvű dalokat hallgatunk vagy éppen kizárólag hangszeres zenét", mondta Dr Neil McLatchie, a Lancaster Egyetem pszichológusa, a kutatás vezetője. Érdekes, hogy a kedvelt slágerek hallgatása közben a kísérleti alanyok hangulata pozitívabbá vált, sokkal vidámabbak lettek – de a teljesítményük ettől még egy fikarcnyit sem javult. Zenehallgatás közben egyszerűen nem jutottak az eszükbe a megfelelő szavak.
A kutatók szerint a zenehallgatás azért csökkenti a kreativitást és azzal kapcsolatban a problémamegoldási képességet, mert megzavarja a verbális munkamemóriát (régebbi nevén a verbális rövid távú emlékezetet). Ennek fő feladata a "beszédszerű" információk átmeneti tárolása és frissítése. Olyan feladatokkal szokták tesztelni, mint a követési feladat (több kategória, egy kategóriában több szó, és az utolsó szót kell visszamondani a kategóriából), a betű-emlékezet teszt, az olvasásterjedelem teszt (mondatok felolvasása, majd x számú mondat után az utolsó szavak visszamondása minden mondatból) stb. Vagyis hogy hány számot vagy szót tudunk néhány másodpercig fejben tartani anélkül, hogy ismétlésekkel elkezdenénk memorizálni azokat. Ebben jelentős egyéni különbségek vannak.
A verbális munkamemória azért is rendkívül fontos, mert ennek az átmeneti emlékezeti rendszernek kiemelt szerepe van az agyi megismerési funkciók működésében. Ha agysérülés következtében valakinek károsodik a verbális munkamemóriája, nehézzé, talán lehetetlenné is válik, hogy új szavakat sajátítson el. Viszont ha valakinek fejlett ez a munkamemóriája, akkor jó teljesítményt fog produkálni például idegen nyelv tanulásban.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Utolsó kommentek