Jóllehet agyunk csak 2 százalékát teszi ki a testtömegünknek, a napi elfogyasztott szénhidrát felét (!) igényli, hiszen fő energiaforrása a glükóz (a szénhidrát emésztése-lebontása során képződő cukor). Stresszhelyzetben az agy akár 12 százalékkal több energiát is igényel, ezért jelentkezhet ilyenkor leküzdhetetlen vágy bennünk arra, hogy minél előbb befaljunk valami édességet. A szénhidrát a leggyorsabban hasznosítható energiaforrás szervezetünk számára. Intelligenciatesztek során kiderült, hogy éhgyomorra és stresszesen rosszabb eredményeket érünk el, mint teli hassal.
Photo by Kristina Paukshtite from Pexels
Amikor éhesek vagyunk, agyunk több területe is aktiválódik, írta Achim Peters, a Lübecki Egyetem agykutató-diabetológus professzora, az "önző agy" elmélet megalkotója a Scientific American folyóiratban. Az aktivált régiók között van a hipotalamusz nevű terület, amely a táplálékfelvételt, az anyagcserét, az emésztést szabályozza. A hipotalamusz egyik része (az ARC-nek rövidített nucleus arcuatus) amolyan kapuőrként működik: ha azt észleli, hogy az agynak glükózra van szüksége, blokkolja a test többi részébe irányuló információt. Ezért érezzük, hogy azonnal valami szénhidrátot kell ennünk, ha az agyunk jelzi az energiaszükségletét, még akkor is, ha amúgy nem korog a hasunk.
Vagyis az agyunk éhes ilyenkor, nem a testünk.
A Peters által vezetett kutatásban 40 önkéntest kértek fel arra, hogy tartsanak idegen közönség előtt tízperces beszédet. Ugyanezeknek a személyeknek a kontrollalkalom során nem kellett beszédet tartaniuk, elég volt elvegyülniük a számukra ismeretlen emberek között. Mindkét esetben vért vettek tőlük, hogy megmérhessék a kortizol és az adrenalin nevű stresszhormonok szintjét. És mindkét esetben a nyilvános megjelenést állófogadás követte. Amikor az önkéntesek beszédet tartottak, átlagosan 34 grammal több szénhidrátot fogyasztottak el, mint amikor nem tartottak beszédet.
És mi a helyzet a csokival? Peters professzor szerint, ha valaki délutánonként egy kis édességre vágyik, akkor egyen pár falatot, hogy ezzel visszanyerje az agyi energiaegyensúlyát. Ha ugyanis a stresszes ember nem eszik ilyenkor édességet, az agya nagy valószínűséggel a szervezetéből fog glükózt elvonni, amire máshol volna szükség.
De még ne örüljön senki annak, hogy ezzel akkor fogyni fog: energia híján az agy több stresszhormont is termel. Ettől nemcsak elviselhetetlenek leszünk, hanem hosszú távon megnöveli az infarktus, stroke vagy depresszió kialakulásának kockázatát. Ezzel párhuzamosan az agy "alacsonyabb fordulatszámra kapcsolja magát", vagyis csökken az összpontosítási képességünk és az általános teljesítményünk. Ahhoz, hogy kielégítsük az agyunk megemelkedett energiaigényét, vagy sokféle ételből eszünk többet (mint a stresszes kísérleti alanyok Peters kutatásában), vagy engedünk követelőző agyunknak, és gyorsan eszünk egy kis édességet.
Mindenki szereti az édességet. Már a kisbabáknál kimutatható, hogy előnyben részesítik az édes ételeket. Az ő agyuk arányában sokkal nagyobb a testükhöz képest, ezért lényegesen több energiát igényel. Az évek múlásával mérséklődik az édességek iránti rajongásunk, de nem tűnik el teljesen. Hogy milyen szinten lesz felnőttkorunkban, az egyénenként változó, számos tényezőtől függ. Például egyes tudományos vizsgálatok szerint, akit sok stressz ér gyermekkorában, az felnőttként jobban fogja szeretni az édes ételeket.
Egyesek esetében agyuk nem képes kinyerni a szükséges energiát a szervezetük raktáraiból, még ha elegendő testzsír van is. Ennek legfőbb oka a krónikussá váló stressz. Ahhoz, hogy az agyuk energiaellátása ne zuhanjon le a megfelelő szint alá, ezeknek az embereknek állandóan enniük kell. A helytelen étkezési szokás megtörésének gyakran az az egyetlen módja, ha az illető kilép a számára stresszes környezetből, helyzetből, írja Peters.
Úgyhogy bár sokan ostorozzák magukat, amiért képtelenek ellenállni az édességeknek vagy a szénhidrátban dús ételeknek, az evés iránti vágyukért nem a gyenge jellemük vagy az önuralom hiánya tehető felelőssé. Ilyenkor fontos volna alaposabban megnézni az adott személy életkörülményeit és az őt érő stresszfaktorokat -- mind a múltban, mind a jelenben. Amint megszűnik a stressz, szinte automatikusan normalizálódik az étkezés.
Addig is íme néhány tipp, mivel lehet próbálkozni, ha rád tör az édességek iránti kényszer, de próbálnál felülkerekedni rajta:
1. Ha ehetnéked van, akkor egyél, de ne cukrosat, hanem valami egészséges és laktató ételt (energiaszegény müzliszelet, túrós desszert, néhány szem mandula vagy dió stb). Ilyenekből legyen mindig otthon készleten.
2. Vegyél a forró zuhanyt: az interneten sokan ajánlják, hogy stresszes állapotban egy 5-10 perces forró zuhany sokat enyhít a lelki feszültségen, és ezzel valósággal "kimossa" a falás iránti vágyat az emberből.
3. Akár otthon vagy, akár a munkahelyeden, állj fel, és menj egyet sétálni. Bár inkább tempós gyaloglás ajánlott, nem a leizzadás miatt, hanem hogy meginduljon agyadban az endorfin nevű, a kellemes közérzetet kiváltó vegyületek termelődése, amelyek leoltják az rágcsálás iránti vágyat. Ha nem tudsz kimenni a szabadba, pár emeletnyi lépcsőzéssel, fekvőtámaszozással, saját súlyos gyakorlattal is fokozhatod az endorfintermelést.
4. Igyál egy pohár vizet, mert a dehidratált állapot is okozhat evéskényszert.
5. Ha már mindenáron enned kell, akkor egyél friss vagy aszalt gyümölcsöt, amiben ugyan van természetes cukor (fruktóz), de mellette sok ásványi anyag és vitamin, továbbá a rostanyagnak köszönhetően kellemesen laktat is.
6. Kerüld a mesterséges édesítőszereket, mert azok kiválthatnak falási kényszert.
7. Egyélt több fehérjét a nap folyamán, mert az laktat, egyúttal csökkenti az édességek iránti vágyat.
8. Mondd el egy barátodnak, hogy mi bánt. Hívd fel, vagy találkozz vele egy (cukormentes) kávéra, az a fontos, hogy mondd el neki, hogy a stressz miatt evéskényszered van, és kérd meg, hogy bátorítson az önmegtartóztatásban.
9. Aludj többet! Bizonyított, hogy az alváshiány önmagában is fokozza az étvágyat. A kimerült ember stresszesebb is, tehát duplán úgy érzi, hogy többet kell ennie. Ne feledd, hogy a mai alvás enyhítheti a holnapi falásrohamot.
10. Kerüld a stresszt, akármilyen nehéznek is tűnik elsőre. De muszáj átállnod egy új életstílusra, ha nem akarod újra és újra gödörbe taszítani magadat.
11. Érdemes volna valami jó minőségű multivitamint szedned, mert a hiánybetegségek miatt is lehet evési kényszered.
12. Odahaza a konyhában írd ki a falra, hogy miért is szeretnél egészségesebben és kevesebbet enni. Ha rád jön az ehetnék, először olvasd el ezt a listát, és csak utána lépj a hűtőszekrényhez.
13. Ne éheztesd magad! Inkább többször egyél kevesebbet, mint hogy kihagyj étkezéseket, és a végén már olyan éhes legyél, hogy gondolkodás nélkül befalj sokkat több ételt, mint amennyit terveztél.
14. Ha nagyon rágcsálhatnékod van, vegyél rágógumit, sokaknak használ a falásroham ellen.
15. Párosítsd az édességet egészséges étellel: mondjuk ehetsz egy kocka csokit, hogy ha eszel mellé egy almát is. Utóbbi értékes prebiotikum, vagyis hozzájárul az egészséges bélflórához. Márpedig az emésztőrendszer a bolygóidegen keresztül kapcsolatban áll az aggyal: ha odalent rendben mennek a dolgok, akkor odafent is minden oké lesz.
16. Váltogasd a fenti módszereket! Nemhiába az agyunk a legokosabb szervünk: egyik héten jól fog menni az egyik módszer, aztán a következő héten már mást kell alkalmazni. Próbálkozz többféle módszerrel, hogy sikeresen ellen tudj állni az édességeknek.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Utolsó kommentek