Emi barátnőm tavaly elvált, majd az albérletbe költözéssel párhuzamosan építkezni kezdett egy Budapest környéki településen. A válással kilépett a számára húsz évig munkahelyet nyújtó családi vállalkozásból. A barátai nagy része megmaradt, de az építkezés miatt alig látta őket. Jó hír, hogy a fiától kapott egy kutyát, illetve internetes párkeresőn megismerkedett egy remek férfival, akivel rövid idő alatt odáig mélyült a kapcsolatuk, hogy a férfi múlt héten elhívta egy hosszú hétvégére Bécsbe.
Mindezt telefonon mesélte, és amikor lelkesen érdeklődtem, hogy mikor kerítenek sort a vínersniclizésre, csak tétovázott. Hogy ez most túl gyorsan túl sok neki, és még nem határozta el magát. Ajaj, gondoltam magamban, Eminél feltorlódtak az események. Érdemes volna kitöltenie egy stressz-skálát, hogy lássa, mennyire terheli túl magát akár pozitív, akár negatív stresszfaktorokkal.
Rákerestem az "életesemény stressz-skálá"-ra, de nehezen értelmezhetőnek találtam a neten keringő magyar verziókat, illetve volt olyan eseményskála is, amelyben számos pont nem egyezett az eredetivel -- amivel nincs baj, csak én most a Holmes-Rahe-féle skálát szerettem volna Eminek elküldeni. Úgyhogy készítettem egy értelmező jellegű újrafordítást belőle.
Lényege: be kell karikázni, hogy az elmúlt egy év során melyik esemény következett be az életünkben, és aztán a végén összeadni az eseményekhez rendelt pontszámokat. Ha 150 alatt vagyunk, nincs izgulni valónk, ám ha az összeg 150 fölé kúszik a pontszám, akkor lassítanunk kell, máskülönben kockáztatjuk, hogy a sok stressz miatt megbetegedhetünk. A lassítást jelentheti az is, ha többet pihenünk, vagy gyakrabban engedjük a ki a feszültséget mondjuk egy jó beszélgetéssel.
Emi barátnőmnél volt ugyebár a válás (73 pont), munkahely elvesztése (47 pont), a kutyával új családtag érkezett (39 pont), megváltozott a pénzügyi helyzete (38 pont), jelzálogot vett fel (31 pont), az építkezéssel jelentős változás állt be a lakókörnyezetében (25 pont), sokkal kevesebb ideje jut sportolásra, pihenésre (19 pont), kevesebbszer jut el szórakozni (18 pont), kevesebbet tud aludni (16 pont). Ez összesen: 306 pont! Vagyis ha nem kezd el sürgősen visszavenni ebből az őrült rohamtempóból, akkor 80 százalék a kockázata annak, hogy a következő két évben valamilyen betegség alakul ki nála, például egy idegösszeroppanás, emésztőrendszeri zavar, keringési betegség, hogy a súlyosabbat ne is említsük.
Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek 1967-ben 5000 kórlap elemzésével jutottak arra felismerésre, hogy a stresszes életesemények betegségeket okozhatnak. Így kidolgozták az úgynevezett Életesemény-listát (Social Readjusment Rating Scale, SRRS). Koncepciójuk szerint az egyén életében bekövetkező bármilyen változás alkalmazkodást igényel, amely az esemény jellegétől függően eltérő mértékű stresszt okoz, s az különböző betegségekre hajlamosít. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző életesemények mekkora súllyal vesznek részt a stressz, illetve az általuk okozott betegségek kialakulásában, írja Szabó Gábor Az életesemények pszichoszociális összefüggései és a krónikus betegségekkel való kapcsolata című doktori értekezésében.
A tételek megpróbálták lefedni mindazokat a pozitív és negatív életeseményeket, amelyek befolyásolhatják a vizsgálati személy fizikai, illetve pszichológiai állapotát. A listába az életvitel megszokott menetét befolyásoló nagyobb események kerültek. Ilyennek tekinthetők az egészségi állapotban, a munkában, a gazdasági helyzetben, az otthonban, a családban, a személyes életvitelben és a szociális kapcsolatokban történő változások. Az eredeti elképzelés szerint minden életesemény kisebb vagy nagyobb mértékben stresszkeltő − legyen az akár negatív, akár pozitív −, hiszen az új helyzet új megoldásokat, új viszonyulást és így egyfajta magasabb készenléti szintet eredményez.
Számos szerző kritizálta a pozitív életesemények egyértelmően stresszként való értelmezését. Véleményük szerint a pozitív és a negatív életeseményeknek nem lehet ugyanazt a jelentést tulajdonítani. Más tanulmányok az életeseményekre való visszaemlékezés torzító hatását feltételezték, és azt találták, hogy minél régebbi időpontról kell a vizsgálati személyeknek beszámolniuk, annál kevesebbet tudnak felidézni a valóban megtörtént életesemények közül, teszi hozzá Szabó.
A Holmes-Rahe életesemény-skálát az elmúlt évtizedekben többen is módosították, például a pozitív pontok lecserélésével (mondjuk "Házasság" helyett "Klimax" felvételével). Az alábbiakban az eredeti lista értelmezett verzióját közlöm az Amerikai Stressz Intézet (The American Institute of Stress) honlapjáról.
