Több szakmai felmérés kimutatta, hogy a diákok lényegében elvesztegetik az értékes idejüket értelmetlen biflázással, holott léteznek olyan módszerek, amelyek alkalmazásával tényleg hatékonyan tanulhatnának. Persze nehéz úgy új tanulási módszert elsajátítani, ha közben a szülők, tanárok, barátok mind mást ajánlgatnak. Szerencsére egy közelmúltban készült kutatás nem kevesebb, mint öt hatékony tanulási módszert is talált, miközben rávilágított az adott tanulási módszer gyenge pontjára.

Pixabay

1. statégia: újraolvasás
Sokan reméljük, hogy ha jó sokszor elolvasunk egy szöveget, legyen például az 10 új angol szó és a jelentésük, akkor az majd megragad a kobakunkbank. Hát nem. Pszichológusok szerint ez túl passzív módszer, vagyis az újdonságértékkel bíró szöveg nem kelti fel annyira az érdeklődésünket, hogy megjegyezzük.
Hogyan tedd hatékonnyá?
Egy előre kijelölt szövegmennyiség (10 új szó, egy oldal a törkikönyvből, egy elmélet bemutatása az egyetemi jegyzetben stb.) elolvasása után csinálj valami nagyon mást rövid ideig: menj el a kutyával egy kört sétálni, mosogass el, tekerj 5 percet a szobabiciklin, söpörd össze a száraz leveleket a járdán stb. Utána ülj vissza a tanulnivalóhoz, és friss fejjel vedd újra a szöveget, ezzel stimulálva a memóriádat.
Fokozhatod az emlékezőképességedet azzal, ha újraolvasás előtt megpróbálod az eddigi emlékeidet összefoglalni a szövegről, kérdéseket feltéve magadnak: miről is szólt a szöveg, kik voltak a megemlített személyek, milyen adatok voltak a szövegben, stb. Ezzel önkéntelenül is serkented a figyelmedet, és fokozod a mentális elköteleződésedet.

Pexels

2. stratégia: aláhúzás, szövegkiemelés
Azt gondoljuk, hogy egy határozott aláhúzással majd jól jelezzük az agyunknak, mire kell az oldalon koncentrálnia. Ehelyett általában a legközelebbi olvasáskor valósággal ugrál a szemünk az oldalon, és persze hogy nem az aláhúzott vagy besárgázott mondatokat, hanem minden mást elolvasunk -- talán tudatalatt hárítjuk a tanulást, és ezért önkéntelenül is azt kezdjük olvasni, ami nincs megjelölve... Illetve az is gyakori, hogy olvasás közben annyi mindent fontosnak és kiemelésre érdemesnek érzünk, hogy a végén ott állunk egy telihúzogatott oldallal, és halvány dunsztunk nincs, hol bújik meg az a pár mondat, amit valóban szükséges volna megtanulnunk.
Hogyan tedd hatékonnyá?
A szakemberek szerint az első olvasáskor tilos aláhúzást vagy kiemelést használni. Erre legkorábban a második olvasásnál kerülhet sor, és akkor sem komplett mondatokat, hanem csak rövid részeket szabad nyomatékosítani. Így ösztönzöd magad a kulcsszavak felkutatására a szövegben. Azzal, hogy figyelmesebben olvasod a mondatokat, és megpróbálod az egymáshoz viszonyított fontosságukat, a részekben rejlő összefüggéseket felderíteni, sokkal aktívabb agymunkát végzel, ami létfontosságú a hosszú távú emlékezet megteremtéséhez.

Pexels

3. stratégia: jegyzetelés
Nem az óra alatti jegyzetelésről van szó, hanem egy csak könyvtárban vagy szakteremben olvasható könyv kijegyzeteletéséről. Viszont sajnos ugyanazt a hibát követhetjük el, mint az aláhúzás/szövegkiemelés terén: elkap bennünket a szöveg, és annyira igyekszünk minden részletre odafigyelni, hogy a végén majdnem ugyanannyi lesz a kijegyzetelt rész, mint az eredeti.
Hogyan tedd hatékonnyá?
Felmérések szerint minél kevesebb szóval kell egy diáknak papírra vetnie egy ötletet vagy elképzelést, annál jobban fog rá emlékezni. Ez feltehetően azért van így, mert az összefoglalók készítése arra kényszerít, hogy mélyebben elgondolkodjunk azon, mi a leírt szöveg közlendője, mit volna ebből fontos kiemelni, hogyan summáznánk az eredeti gondolatmenetet néhány szóval. Ez viszont megint az az aktív agymunka, amely bebetonozza a szöveget a memóriádba. Sőt, kimutatták, hogy a jegyzetkészítés sokkal hatékonyabb papírral és tollal, mint laptoppal vagy okostelefonnal. A kézírás ugyanis lassabb, mint a gépelés, és nagyobb összpontosítást igényel.

Pexels

4. stratégia: kivonatolás
Sok tanár bátorítja arra diákjait, hogy tekintsenek úgymond madártávlatból a kurzusra, és így a tananyag legfontosabb pontjait elemelt szemszögből, logikus kapcsolatokat feltárva ismerhetik meg. Néha az oktató készíti el ezt a kivonatolást, néha a diákok feladata. A kivonatolást kell elképzelni, mint egy tantárgy csontvázát, amelyre menet közben felkerül az izomzat és a bőr, illetve beugranak helyükre a belső szervek.
Hogyan tedd hatékonnyá?
Keresd a mintázatokat! Ez manapság nagyon menő dolog az informatika világában, de más területen is alkalmazható. A diákok ugyanis így képesek lesznek eltérő témakörök közötti mély összefüggések azonosítására. Például hogy egy természeti katasztrófa vagy egy geográfiai felfedezés milyen hatással bírt más országok gazdaságára, más népek sorsára. Ha sikerül "makróban" átlátni az összefüggéseket, könnyebb lesz kitölteni az apró részleteket "mikróban" a tanulási folyamat során. Legfontosabb, hogy ne vessz el a részletekben, és koncentrálj a kapcsolatokra, ismétlődő elemekre.

Erica Morgan/Flickr

5. stratégia: szókártyák
Önmagunk tesztelése (pszichológiai kifejezéssel a visszaemlékezési gyakorlat) a legmegbízhatobb tanulási stratégia, különösen a részletgazdag tényanyag elsajátítása esetén. De ezt is lehet rosszabbul vagy jobban csinálni.
Hogyan tedd hatékonnyá?
Ne bízd el magad. Sokan túlbecsülik a képességeiket: egy kutatás szerint minél magabiztosabban állították a megkérdezettek, hogy megtanultak egy tényt, annál kevésbé tudták felidézni később. 
Nem a tanulási képességünkkel van baj, hanem a felejtésünk gyorsaságát becsüljük alá mindannyian. Így például hiába hisszük, hogy a kártyákkal megtanult szavak vagy más ismeretek aztán biztosan beleragadtak a memóriánkba, lehet, hogy túl korán tesszük át a kártyát az "elsajátított anyagok" kupacba. Ennél sokkal hasznosabb, ha a tudni vélt kártyákat véletlenszerűen hozzákeverjük a többihez -- és aztán jól meglepődünk vagy bosszankodunk, ha mégsem. A kiváltott érzelem azonban pont az a ragasztó, ami szükséges ahhoz, hogy az ismeret valóban megtapadjon az emlékezetünkben. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
okleveles online mentálhigiénés tanácsadó