Pár napja tele volt a net azzal, hogy Jason Momoát nyaralás közben lefotózták, és sokak szerint nagyon eleresztette magát, pocakos "aputeste" lett. A hírt milliók olvasták, ezrek kommentelték. Persze többségük negatívan.
Egyre gyakrabban érik a férfiakat is megszégyenítő mondatok a testüket illetően (angolul body shaming), ami súlyosan érintheti őket, ha nem képesek megbeszélni valakivel a problémát. A netes fórumokon egyre több férfi osztja meg, hogy milyen megszégyenítések érték őket. Sokan a nevüket is vállalva írják le a sztorikat:
"A lányok csak akkor járnának velem, ha izmosabb lennék. Elkezdtem gyúrni, erre megkaptam, hogy izomagy leszek."
"A strandon azt mondták a hátam mögött, hogy olyan szőrös vagyok, mint egy gorilla. De olyan hangosan mondták, hogy tutira halljam."
"19 éves vagyok, 169 centi a magasságom, 52 kg a súlyom. Az iskolában mindig velem mosták fel a folyosót. Hiába szeretnék nagyobb lenni, ezt a testet dobta a gép."
"A családunkban mindenki korán elkezdett kopaszodni. Még az a jobb, ha kacsintanak, hogy akkor biztos jól állok férfihormonnal. Sok nő azonban csak ránéz a fejemre, és vége."
Nincs olyan hét, hogy valamelyik híresség ne kapna hasonlókat. Tavaly Ben Afflecket a fánkért rajongó Homer Simpsonhoz hasonlították. Vin Diesel már 2015-ben megtapasztalta ezt, amikor "kövér" képek kerültek ki róla a netre: "Nem érdekel, mert nem akarok folyamatosan kigyúrt lenni. Inkább a színészi képességeimet csiszolgatom". Richard Madden a májusi brit Vogue-nak adott interjújában a következőket mondta: [A hollywoodi férfiszínészek] "egyáltalán nem reális testképet mutatnak. Megesett, hogy együtt készültem színész barátokkal, és a forgatás előtt koplalnunk kellett, naponta kétszer edzeni, semmi szénhidrát, hogy jól mutassunk a ruhátlan felvételeken, és összenéztünk, hogy >. Egy csomó olyan szerepem volt, amikor azt mondták, hogy fogyjak le és gyúrjak többet. Olyan szűk ruhákat adtak rám, amiben levegőt is alig kaptam."
A Flash sztárját, Grant Gustint a soványsága miatt cikizték. "Húsz éve mondogatják a szüleimnek és nekem, hogy túl sovány vagyok. Én elfogadtam ilyennek a testemet." Val Kilmert pedig hol "kövérsége" miatt cikizték, hogy azért, hogy túl sokat fogyott, amikor megkapta álomszerepét, Mark Twaint. "Ebben az őrült városban nem nyerhetsz."
A body shamingért hibáztathatjuk a filmeket, a közösségi médiát, a celebkultuszt, a szépségfiltereket, a lájkvadászatot és még egy sor mindent. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott az ideális férfitest képe. Ha Chris Pratt ledob 30 kilót a Galaxis őrzőiért, azt természetesnek vesszük, akárcsak azt, ha Bradley Cooper magára gyúr 20 kiló izmot. Pedig nem az. Mindehhez társul az anonim kommentelést, mint feszültséglevezető eszköz. Aztán már az lesz a menőbb, aki minél több lájkot kap az egyre érzéketlenebb és durvább hozzászólásaira. Öngerjesztő folyamat, amelyben gyakran a gonoszok győznek.
Az Egyesült Királyságban az elmúlt években 70 százalékkal nőtt az evészavar miatt kórházba került férfiak száma. A brit egészségügyi statisztikák szerint minden életkorcsoportban egyre nagyobb a nyomás a "tökéletes" férfitest elérése érdekében.
"Mind a férfiak, mind a nők küzdenek elérhetetlen ideálokért és megváltoztatott testképért, de a férfiak elszántabban -- mondta Jennifer Greenberg, a Massachusetts Kórház kutatási igazgatója, aki súlyos testképzavaros páciensekkel foglalkozik. -- Evolúciós oka van annak, hogy olyan emberek iránt vonzódunk, akiket egészségesnek és termékenynek vélünk a külsejük alapján. A férfiak sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a testi vonzerőre."
"Minél többször látunk a realitásoktól elrugaszkodott, elérhetetlen ideálokat [mint mondjuk a kigyúrt hollywoody férfiszínészeket], annál gyakrabban hasonlítjuk magunkat és másokat ezekhez az ideálokhoz, és annál rosszabbnak, kevesebbnek érezzük magunkat", figyelmeztet Greenberg. Ha a fent említett Pratt és Cooper esetét normálisnak véljük, az oda vezet, hogy elkezdjük magunkat hibáztatni, ha nem vagyunk képesek hasonló teljesítményre.
Így enyhítheted a body shaming hatását:
Válogasd meg, hogy kiket követsz az interneten. Nem kell mindenre rákattintani, mindenkit lájkolni.
Keress testpozitív csoportokat, embereket, fórumokat, akikkel megbeszélheteted, hogyan tanuld meg elfogadni a testedet. Ne a hibákat keresd magadban, hanem az előnyöket. Soha ne ócsárold magad. Ha megdicsérnek, hogy jól áll rajtad egy ruha, ne tedd tönkre a pillanatot azzal, hogy rávágod: "á, pedig ezer éves, turkálóból van".
Változtass a negatív szemléleteden. Igenis hidd el, hogy 50 százalék az esélye annak, hogy jó történik veled, és erre kell koncentrálni, nem a rosszra. Persze lehet, hogy olyan borúlátó lettél, hogy alig észleled, ha jó történik veled. Ezért törekedj arra, hogy az ilyen pillanatokat vedd észre, lásd meg, halld meg, tudatosítsd magadban. Minél gyakrabban sikerül, annál eredményesebb lesz.
Olvastam egy szép gondolatot arról, hogyan fogadhatnánk el jobban a testünket:
"Mondj minél gyakrabban köszönetet a testednek!
Nehéz hálásnak lenned a testedést, ha szégyelled és azt kívánod, bárcsak másmilyen lenne. De mindig találhatsz érvet, hogy hálás legyél a testednek. A tested tart téged életben, a tested hordoz téged mindennap, és számos módon védelmez téged. A tested túlélt már számtalan történést. Összpontosíts arra, amit a tested tesz érted, ahelyett, amit te akarnál, hogy tegyen érted. Rendszeresen szakíts időt arra, hogy megköszönd a testednek, amit érted tesz."
Ami pedig Jason Momoa aputestét illeti, egyik védelmező rajongója így oltotta le a hörgő csürhét: "Jason Momoának aputeste van szerintetek? Ugyan melyikőtök apukájának van ilyen teste?!"
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
okleveles online mentálhigiénés tanácsadó