Azok a felnőttek, akik gyermekként sok időt töltöttek a természetben, összességében jobb mentális állapotnak örvendhetnek, mint azok, akiknek nem adatott meg ez a lehetőség, olvasható egy új katalán kutatásban. A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGLOBAL) több országból közel 3600 európai polgárt vont be a vizsgálatba. Ha még nem dőlt el, hova menjen nyári táborba a gyerek, válaszd a legzöldebbet!
Sok tudományos kutatás igazolta, hogy a mentális egészségre káros lehet a nagyvárosokra sajnos oly jellemző zajszennyezés, a tömeg és a zöld felületek hiánya, illetve, hogy a természetes környezet milyen jótékony hatást gyakorol a fizikai és a szellemi egészségre. A természetes környezetben nemcsak csekélyebb a zaj- és légszennyezés, hanem a környezet fokozott fizikai aktivitásra ösztönöz: sétálunk, túrázunk, futunk, kerékpározunk. A stressz és a szorongás enyhül, mérséklődik a társas elszigetelődés.
Minél kevesebbet mozog és minél kevesebb időt tölt a szabadban egy gyerek, annál nagyobb a kockázata, hogy valamilyen viselkedési problémája, alacsony önbizalma, gyenge összpontosító képessége legyen, vagyis mentális életminősége alacsonyabb az átlagnál. Márpedig a gyermek- és kamaszkorban fellépő pszichológiai problémák hosszú távú kockázatai közé tartoznak a szellemi és testi egészség romlása (gyakran a depresszió kialakulása), a bűnelkövetési hajlam fokozódása, továbbá az alacsonyabb életszínvonal felnőttkorban.
Ezzel szemben azoknál a gyerekeknél, akik sok időt töltenek a természetben, megfigyelhető az önértékelés, az életminőség, a légzőszervek egészségének, a fizikai aktivitásnak a javulása, egyszersmind a testtömegindex (BMI) csökkenése. A zöld környezet a gyerekek intelligenciájára is kedvezően hat, hiszen ösztönzi a felfedező és kockázatvállalási hajlamot, a kreativitást, az elköteleződést, az ismeretek elmélyítését, az alapvető érzelmi állapotok (pl. meglepetés) megélését és a szellemi regenerálódást.
A katalán szakemberek hazai, holland, litván és brit polgárokat kérdeztek meg arról, gyermekkorukban milyen gyakorisággal töltöttek időt természetes környezetben (kert, erdő, városi park, csatorna, tó, patak, folyó, tengerpart stb) akár tervezett módon (pl. túra), akár spontánul (pl. játszani a kertben). Kikérdezték őket arról is, hogy jelenleg milyen nagyságú zöld területhez van hozzáférésük a lakóhelyükön, és milyen fontosságot tulajdonítanak ennek. A zöldterület arányát műholdas felvételekkel elemezték. Egy pszichológiai teszttel felmérték mentális jellemzőiket, például hogy a kutatást megelőző négy hétben tapasztaltak-e fokozott idegességre vagy depresszióra utaló jeleket magukon, illetve milyen a vitalitásuk, mennyire fáradékonyak.
Az eredmények szerint azok, akiknek gyermekkorukban kevesebb lehetőségük volt a természetben időt tölteni, alacsonyabb értéket értek el a mentális egészség teszten, mint azok, akik gyerekkorukban sok időt töltöttek a természetben. "Az első csoportba tartozók kisebb jelentőséget is tulajdonítottak a zöld környezetnek", mondta Myriam Preuss, a tanulmány vezető szerzője.
Csakhogy a kutatásból kiderült, hogy még ha az nem is tudatosul bennünk, akkor is, minél több időt töltöttünk gyerekkorunkban a természetben, annál jobban fogjuk becsülni azt felnőttkorunkban és annál egészségesebb lesz a pszichológiai állapotunk", tette hozzá Wilma Zijlema, a tanulmány koordinátora.
Jelenleg az európai lakosok 73 százaléka él nagyvárosi környezetben, ahol korlátozott a lehetősége a természethez, zöld területekhez való hozzáféréshez. Ez az arány 2050-ig 80 százalékra emelkedhet. "Ezért nagyon fontos, hogy tudatosítsuk, milyen hatásai lehetnek annak, ha valaki ilyen urbánus környezetben nő fel", összegezték a kutatók.
Ma nagyon sok gyerekre elmondható, hogy napjai jelentős részét zárt térben tölti, mozgásszegény életmód mellett. "Jó lenne, ha számukra elérhető és vonzó lenne a természetes környezet, amelyben biztonságosan játszhatnának", egészítette ki Mark Nieuwenhuijsen kutató. Sok országban nem része az iskolai foglalkozásoknak a szabadban töltött idő. A kutatók ezért azt kérik a döntéshozóktól, hogy a gyerekeknek legyen minél több hozzáférésük a természetes környezethez, beleértve azt is, hogy jó volna, ha minél több iskolaudvar lenne zöld.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
tanácsadó