Túl gyorsan történik, és túl sok következménye lehet – így összegezhetjük az első benyomást, amelynek során mintha fejben évezredeket utaznánk vissza, és úgy viselkedünk, mint hajdanán a vadászó ősember, akinek a pillanat tört része alatt kellett véleményt alkotnia, különben nemhogy nem ejtett zsákmányt, de esetleg őt ették meg.

Rendezett haj és szakáll, széles mosoly, vasalt ing – ennyi elég is ahhoz, hogy úgy véljük,
ez a férfi biztos szuper munkatárs is lesz. Pedig ez egyáltalán nem biztos. Pexels

Mérések szerint kevesebb mint egytized másodperc alatt alkotunk ítéletet valakiről az első benyomásunk alapján. Elsősorban a másik ember arcát nézve hozzuk meg döntésünket (tetszik, nem tetszik), de a viselkedést is azonnal minősítjük: lifttel megy fel az első emeletre? Akkor biztosan lusta!

Muszáj megértenünk, mi zajlik ilyenkor bennünk,  mert az első benyomás ugyan a másodperc törtrésze alatt megszületik, hatása azonban sokáig tarthat. Ráadásul, mint a fenti példa bizonyítja, egyáltalán nem biztos, hogy az első benyomás helyes is. Viszont ha ez alapján idejekorán negatívan értékelünk embereket, akkor hosszú távon sokat veszíthetünk. Bizonyíthatják ezt azok a nagyon értékes férfiak és nők, akiket "unszimpi!" felkiáltással azonnal balra húztak az ismert randiappon.

Az első benyomás megalkotásában szerepet játszik az egyéniségünk, a környezetünk, a neveltetésünk, értékrendünk, hiedelmeink, családunk és ismerőseink.

Az azonnali véleményalkotás nem pusztán a külsőre vonatkozik, hanem az alapján az illető személyiségére is következtetéseket vonunk le. Például a rendezett külsejű új szomszédban meg fogunk bízni – igen, az ilyen tévedéseket használják ki az unokázós csalók is. 

Nem az a fő baj az első benyomással, hogy gyorsan hozzuk meg, hanem hogy utána ragaszkodunk hozzá. Még ha az egytized másodpercnél hosszabb időt is kapunk mondjuk egy arc elbírálására, valószínűleg maradunk az elsőként megalkotott véleményünknél. Ami lehet, hogy óriási tévedés.

Egy állásinterjún a másodperc tört része alatt bizonyítanod kell,
hogy te vagy a megfelelő személy. Pexels

Evolúciós oka van annak, hogy leggyakrabban három jellemzőt próbálunk leolvasni egy idegen arcáról: hogy vajon mennyire vonzó, megbízható és domináns az illető. A vonzó külső a párkeresésben segít, a megbízhatóság más szociális készséget is feltételez (például jól bánik a gyerekekkel), a dominancia felmérése pedig ahhoz szükséges, hogy elkerüljük a konfliktusokat.

Egyúttal a dominancia szorosan kapcsolódik a maszkulinitáshoz. Ez pedig nem egyenlően értékelt a két nem esetén. Amikor egy nő férfiasnak látszik, annak negatív a megítélése, míg egy maszkulin férfinak pozitív. Ez mindkét nemre igaz: mind a férfiak, mind a nők negatívan ítélik meg a maszkulin nőket, mondta Alexander Todorov, a Princeton Egyetem pszichológiaprofesszora.

Eltérő időt fordítunk a három fő tulajdonság megítélésére, és a megbízhatóságról hozzuk meg a döntést leghamarabb: 100 miliszekundum alatt. Érdekes módon, fMRI-vizsgálatok szerint, amikor a megbízhatóságot ítéljük meg, abban szerepet játszik az az agyterület, amely a félelemre reagál. "A félelemreakció magában foglalja az amigdalát, az agy érzelemközpontját, amely a legősibb agyterület, évmilliókkal azelőtt már létezett, hogy kialakult volna a racionális gondolatokért felelős prefrontális kéreg", tette hozzá Todorov a Princeton Egyetem magazinjának adott interjúban.

Az is sokat számít, hogy milyen az illető fejtartása. Ha fényképen látunk valakit alulról fotózva, biztos sokkal dominánsabbnak sejtjük, mintha felülről fotózták volna. Vagyis az alulról fotózás kedvező a férfiaknak, de kerülendő a nők számára.

De akármilyen jól beállított fotót is készítünk/készíttetünk magunkról, ennél sokkal többet számít, hogy ki után következünk abban a sorban, ahogy megnéz bennünket valaki, például egy társkereső alkalmazásban. A "sorrend-hatás" miatt ugyanis a bennünket megelőző arc tulajdonságai rávetülnek az utánuk következőre, azaz ránk: ha nem volt szimpatikus a sorrendben előttünk álló, mi is kevésbé leszünk azok, míg ha vonzó volt az illető előttünk, az bennünket is felhúz egy kicsit. Egyik sem racionális és reális értékelés, hanem befolyásolt. 

A kommunikáció a legegyszerűbb módja
az esetlegesen elszúrt első benyomás korrigálásának. Pexels

Szakértők szerint az első benyomás megváltoztatásához létfontosságú, hogy a felek elkezdjenek beszélgetni egymással. Enélkül nem lehet pontos értékítéletet alkotni, nem ítélhetjük meg, hogy szimaptikus vagy ellenszenves valaki. Meg kell küzdenünk az első benyomás ősi ösztönével, mert túlságosan felületes információk alapján kényszerít bennünket döntésre. Márpedig lehet, hogy egy könyvet megítélhetünk a borítója alapján, de egy embert aligha.

Érdekesség, hogy a hang ugyancsak módosítja az emberekről alkotott véleményünket: a magasabb hangon beszélő férfiakat és nőket egyaránt sokkal megbízhatóbbnak és szimpatikusabbnak minősítették egy kutatásban.

A határozott, nem túl szoros kézfogás is része az első benyomásnak. Pixabay

Viszont ha magadról szeretnél jó benyomást kelteni, például állásinterjún, új kapcsolatban vagy új munkahelyen, akkor kövesd a Psych2Go tippjeit:

1. Mutass érdeklődést az iránt, akivel éppen találkoztál. A lelkesedés vonzó tulajdonság. A mosolyod azt mutatja, hogy barátságos természetű vagy.
2. Tiszteld a másikat. Ide tartozik például a jó modor: használd a "kérem", "köszönöm", "legyen szíves" kifejezéseket minél többször, engedd előre az idősebbet, nőt az ajtóban. Ha vacsorára mész/visznek, bánj kedvesen a pincérrel is, hiszen abból is következtetni lehet arra, hogy milyen a személyiséged.
3. Legyél nyitott az új ötletek iránt. Nem kell hazudnod, és olyat lájkolnod, ami nem tetszik, de adj egy esélyt a szokatlan dolgoknak, és tudasd a környezeteddel, hogy hajlandó vagy újdonságokat is kipróbálni. Legközelebb a te ötletedet sem fogják kapásból kukázni.
4. Gondolkodj pozitívan. Ez nem mindig könnyű, de ha a rossz percekben is próbálod meglátni a jó pillanatokat, azzal fejleszted a stressztűrő képességedet. Nem hurráoptimizmusról van szó, hanem arról, hogy a pohár még félig tele van, nem pedig félig már üres.
5. Fogadd el, hogy nem minden rólad szól. Különbség van az önbizalom és az énközpontúság között: előbbi pozitív tulajdonság, utóbbi nem az. Engedd, hogy a másik fél is kifejthesse nézeteit. 
6. Kerüld a rossz napokat. Sok múlik a tervek időzítésén: ha valami rossz történik veled, ne erőltesd, hogy tartod az aznapra tervezett menetrendet. Inkább ütemezd át a teendőket, elvégre te is ember vagy, nem robot. 
7. Ügyelj a testbeszédedre. Ha a szavakkal átadott üzenetet 1-es értékűnek vesszük, a testbeszédet akár 4-esnek is tekinthetjük, annyival több információt ad rólunk. Másik emberrel beszélgetve testeddel fordulj felé, nézz a szemébe, és ha egymással szemben ültök, felsőtesteddel enyhén dőlj előre, például támaszkodj az asztalra. 

Nem a világ vége, ha nem sikerül tökéletes első benyomást keltened. Ennél sokkal fontosabb, hogy mindig legyél önmagad. Bízz abban, hogy az élet majd kínál neked másik lehetőséget.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
okleveles online mentálhigiénés tanácsadó